Sokszor forgott már az eszemben, hogy minden falunak két arca van. Egy élő és egy halott. Az élő falu utcái a föld fölött kanyarognak, a halott falué a föld alatt. A két falu között laza a kapcsolat. Az élő falucskám lakói megállnak ugyan csöndes zokogásra néha a halott falu földomborodó sírházikói előtt, de aztán visszamenekülnek a kenyérhez, a szerelemhez, az élethez. Vágyuk: minél későbben jelentkezni a temetőnk lakói közé. De úgy gondolom, ha a miklósi halottak feltámadnának és végignéznék a késői utódok korcsult életét, ők sem éreznék magukat már jól a fönti világban. Falumban az utolsó emberöltők alatt sokat változott az élet.

Nézzük csak a változásokat egyházi vonatkozásban. Amikor ők éltek, mint a késői utódok, elmesélgetik, mindenük volt a templom és az iskola. Így télen magukra kapták báránybőr subájukat, az asszonyok és lányok maguk horgolta fekete és fehér kendőjüket, és amikor megkondult a harang, hosszú sorokban iramodtak Isten háza felé. De mennyi álmot, jobbágyi robotot, beteljesülést jelentett nékik ez a ház. Szegények voltak valamennyien, grófi cselédek, zsellérek, s az imádság házát úgy kellett "lerobotolniok". A kezüket véresre törte a nehéz robot, dolgoztak asszonyostól, gyerekestől.

Nagy vizsgakor beültek ráncos szoknyájukban, rámás csizmákban, a zsúfolt, virággal díszített iskolaterembe és könnyes szemekkel nézték a vérükből szakadt, szavalásba belevörösült kicsiny magyarokat. Négy-öt cselédkéjük is pislogott rájuk, és olyan boldogok voltak a látott és hallott szépségek ízlelése közben, hogy nem cseréltek volna a püspökkel sem. De hát a gyermek öröm volt még akkor, nyitott is föléjük sok-sok reményteljes szirmot.

Este hazatértek. Zsuzsa néni olyan akkurátusan el tudja beszélni, mik is történtek akkor este. Vacsora után kinyílott a családfő kezében Isten igéje, kinyíltak az énekeskönyvek és zengett, szállt a sok-sok zsoltáros ének, mígnem békesség árasztotta el lelküket s a békességgel pihenni tértek. A régi öregeknek élet volt az egyház, szerették, simultak hozzá, s nagy ördögi kísértés hiába kísérte a fiatalok lelkét, hitükhöz életben-halálban, házasságkötésben, kenyérkeresetben hűek maradtak.