Állandó alkalmaink:
V
asárnapi istentisztelet
Sárbogárd 9:00 ( templom: Posta u. 5)
Sárszentmiklós 10:30 (templom: Köztársaság u. 200)
Nagylók 15:00 (kéthetenként; ref. templom)
B
ibliaóra
Pénteken 17:00-tól váltott helyszínen, a bogárdi és a miklósi templomban ill.
gyülekezeti teremben. Pontos helyszin a Hírek rovatban!
A református szeretetotthonban minden pénteken 15:30-kor szintén tartunk bibliaórát.
H
ittanórák, bibliakörök:
Mészöly Géza Általános Iskola:
szerda 13:15 (alsósok)
csütörtök 13:45 (felsősök)
Sárszentmiklósi Általános Iskola:
kedd 11:45 (alsósok)
péntek 13:30 (felsősök)
Töbörzsök:
szerda 14:30
Nagylók:
minden hónap páros vasárnapja: 14:00
Petőfi Sándor Gimnázium:
kedd 15:00
Erős vár a mi Istenünk!
“Ezt mondja az Úr: Én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd
megtudjátok! Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat
fakasztok.”
(Ézs 43,19)
Sárbogárd-Sárszentmiklósi
Evangélikus Egyházközség
7003 Sárbogárd, Köztársaság u. 200.
Telefon: 06-25-460-460
Postacím:
Bőjtös Attila gyülekezeti munkatárs
7000 Sárbogárd, Posta u. 5
Tel: 06-20-445-81-08
Sárbogárd-Sárszentmiklósi
Evangélikus Egyházközség
HÍRLEVÉL
2003.
DECEMBER
“
Ú
jra itt a szép karácsony...” - énekeljük hittanos gyermekeinkkel.
Valóban, ismét elérkezett. S hogy valóban megleljük igazi szépségét és értelmét,
ehhez szeretnénk hozzájárulni mi is – istentiszteleti alkalmak meghirdetésével,
karácsonyi gyermekműsorral, lelki tartamú írásokkal. Az év utolsó Hírlevelében
ismét egy csodálatos énekeskönyvi énekünket járjuk körül – s ásunk mélyre
üzenetében. Ahogyan előző számunkban, most is belepillantottunk egy kedves
gyülekezeti tagunk néhai nagybátyjának, Bereczk Károlynak az I. világháború
frontjáról hazaírt levéltöredékeibe. Olvashatunk egy gyönyörű karácsonyi
imádságot is, valamit néhány fontos információt.
E
zúton szeretnék minden kedves olvasónak áldott karácsonyi
ünneplést kívánni! Ha Isten is engedi, személyesen hamarosan, Hírlevélen
keresztül az újévben találkozhatunk.
N
ehéz volna meghatározni azt a pillanatot, amikor eldőlt bennem:
engem a zene annyira érdekel, hogy “az életem múlik rajta”. Nem tudom pontosan,
mikor volt az első olyan élményem, amikor a zene a zsigereimig jutott, s
megéreztem a lelkemre ható, formáló erejét. Fokozatosan kerített hatalmába.
T
alán azzal kezdődött, hogy nagymamám /egyetlen kislány
unokájaként/ kézen fogott, és mentünk együtt az esti istentiszteletre. Olvasni még
nem tudtam, de tőle kapott aprócska énekeskönyvemből teli torokkal énekeltem a
körülöttünk ülők örömére /is, vagy nem?!/.
Gyermekként, tudom, sok-sok kedvenc énekem volt, de kétségtelen,
legkedvesebbek a karácsonyi énekek voltak. Krisztus Urunknak áldott születésén,
Dicsőség mennyben az Istennek, Fel útra, ti hívek,…Ím, jászlad mellett térdelek…
Igen, bizonyosan így kezdődött. Most, ez utóbbi ének fölé hajolva újra
elcsodálkozom, Isten hogyan ajándékozott meg engem és tette értelmessé az
életemet hit és zene által. Micsoda kincset adott!
Ünnepi istentiszteleti rend
Karácsony este (december 24.)
Sárbogárd: 15.30
Sárszentmiklós: 17.00
Karácsony 1. napja (december 25.)
Sárbogárd: 9.00
Sárszentmiklós: 10.30
Karácsony 2. napja (december 26.)
Sárbogárd: 9.00
Sárszentmiklós: 10.30
Nagylók 15.00
Óév (december 31.)
Sárbogárd: 15.30
Sárszentmiklós: 17.00
Újév (január 1.)
Sárbogárd: 9.00
Sárszentmiklós: 10.30
***
A
novemberi evangélizáció “utórezgéseként” Nagylókon
beindultak a bibliaórák. Heti rendszerességgel találkozunk katolikus,
református, és evangélikus testvérekkel a nagylóki református templomban, s
tanulmányozzuk együtt Isten Igéjét! Szeretettel várunk minden helybelit a
csütörtökönként 15 órakor kezdődő alkalmunkra!
***
2
004. január 19-24-ig Sárszentmiklóson az ökumenikus imahét
alkalmaira várunk mindenkit. A hat napon át tartó sorozat részleteiről majd
később, most csak annyit, hogy a tavalyihoz hasonlóan mindegyik felekezet
templomában két-két este gyűlhetünk egybe közös imádságra, éneklésre,
igehallgatásra.
***
Gyülekezeti bibliaórák időpontjai:
január 2: Miklós jan. 9: Bogárd jan.16: Miklós jan. 23: Bogárd
jan. 30: Miklós
Ím, jászlad mellett
térdelek...
Beköszöntő
Hírek
Idézet Bereczk Károly levélben írt naplójából:
“
Ú
jév előtt való nap gondolkodtam és elképzeltem, hogy máskor
óévkor milyen jól szoktam tölteni az időt. Egy év előtt az újévet egy fényes
kávéházban töltöttem. És most a piszkos kaszárnyában a padlón feküdtem s a
köpenyemmel takaróztam, a prodzsákom volt a vánkosom, és így töltöttem az óév
és újév éjjelét. Mikor újév napjára virradtam kissé fájt az oldalam, mert a padló
megnyomta.
Azonban tíz óra felé éhes voltam és 10 krajcárom volt. Most vagy egy kávé vagy
egypár cigaretta közt kellett választani. Tehát vettem négy cigarettát és füstöltem
mint egy báró, de a hasam üres volt....”
1916. márc. 27. Prága
“
M
a éppen vasárnap van és a tavaszi napsugár olyan szépen
bevilágítja az egész Prágát. Azonban fájdalom tölti el a lelkemet, hogy a gyönyörű
tavaszi napokat itt kell tölteni az idegenbe. Sokszor eszembe jut, hogy milyen jó
volt egy év előtt: habár ritkán, de azért néha kimentünk veled a Gellérthegyre és
énekeltünk és cigányzene szólt; csupa vigalom volt az élet /:jaj de régen volt!:/
Sokszor elképzelődök és kérdezem magamtól hogy visszajön-e még ez valamikor?
Néha azt a választ kapom a lelkemtől, hogy “igen” de néha azt, hogy “soha”.
Igazán az az egy szerencse hogy a rossz mellé van a világon vigasztalás is. Mert ha
az ember vigasztalja magát, akkor legyőz mindent...”
1916. december 14.
“
A
z idők szárnya ismét elhozta a karácsonyi ünnepet és én még
sokkal távolabb vagyok mint egy évvel ezelőtt dehát a kötelesség szólított ide és
nincs mit tenni. Bár ott vagyok ahol a halált osztják, de azért hálát adok
Istenemnek, hogy meg vagyok egészségben, hogy még így soha nem voltam.
Remélem, hogy most nem lesz olyan szomorú karácsonyom, mint tavaly volt. Igaz,
hogy harangszó helyett ágyudörgést hallgatunk, de az nálunk már megszokott
dolog.
F
ájdalom tölti be a szívemet amikor helyzetemet bírálgatom, hogy
mily messze elhozott a szél, és elnézem az oroszok kék egét, sóhajtva nézek hazám
felé. Ilyenkor olyan érzések járnak át, amelyek könnyet facsarnak a szemembe. De
jó is volt akkor, amikor vártuk a Jézuskát, hogy hozzon a cipőnkbe valamit, de
nem is vártuk hiába, mert mindig hozott valamit. Én várom most is, és remélem,
hogy fog hozni majd valamit megint, mert nem feledkezik meg Ő senkiről. Majd el
fogja hozni azt a pillanatot, amikor diadallal indulhatunk hazafelé, és ez lesz a
legkedvesebb Kriszkindli, amit csak hozhat...”
1916. december 26. Harctér
“
A
z ünnepeket elég jól töltöttem el. Igaz, hogy rossz érzések járták
át szívemet, hogy itt kellett tölteni, de azért beletörődtem.
M
ár kezdett alkonyodni a karácsonyt megelőző estén. A hótól
fehér volt a táj, a csillagok is kezdtek előjönni, a szél halkan suhog a
fenyveserdőkkel. Néma csend uralkodik mindenütt, mintha senki nem élne a
közelbe. Kimegyek földalatti lakásomból, körülnézek, s nem látok senkit. Az
ellenségnél is néma csend van. Az alkonyat már egészen ráborul a tájra, a csillagok
fényesen ragyognak. A fedezékek ablakain világosság szűrődik ki, és belülről halk
ének hallatszik. Míg az ének bentről szól, közben egy ágyú dörrenése rázza meg a
csendet, ami azonban jó távol volt és többször megismétlődött, majd egy-egy
puska pattogás is közéjük olvad.
B
ent a katonák körülülik a karácsonyfát és levett sapkával
énekelnek, a karácsonyfa szépen van diszítve: papirosokkal. Gyertyák égnek rajta
és cukor helyett srapnell, szilánkok és gránát darabok, puskagolyók lógnak rajta.
A gyertyák fénye rávilágít az arcokra, amint összebújva ülünk az asztalnál.
Gondolata mindnek messze jár, és könnycsepp csillog a szemekben. Elmúlik az
est, mindenki pihenni tér. Elcsendesül a szoba, ágyamon sokáig ébren voltam és
bámultam a sötétbe. Eszembe jutottak a régmúlt idők emlékei. Nemsokára
elaludtam és csodaszép álmaim voltak. Otthon jártam köztetek, minden otthon
voltunk (7 testvér) Szüleinknél és én örömmel meséltem el a harctéri élményeimet
majd a templomba mentünk és ott angyalokat láttam és hallottam éneküket. A szép
álom után felébredtem, és akkor láttam, hogy csak álom volt...”
A
gyönyörű levél folytatódik. Sokszor olvastam már, de nem tudom
meghatottság nélkül kézbevenni most sem. Egy fiatal élet bizakodása. Vágyak,
tervek, amik Istenünk csodálatos, általunk nem értett és nem ismert rendelése
folytán eddig tartottak. Egyik énekvers jut eszembe: Adjál annak, akit szeretsz:
álmában is eleget.
(Vége)
Szőnyeginé Habermayer Emma
Csak egy gondolat...
(2. rész)
I
tt állok szemtől szemben a legnagyobb titokkal, amely mindent
megmagyaráz, a karácsonyi örömmel és szeretnélek úgy magasztalni Téged, én
Istenem, mindenható Szeretet ahogy az angyalok vagy a pásztorok énekelhettek
egykoron dicsőítő éneket a karácsonyi éjszakán Tenéked. Megfoghatatlan előttem
és mégis az egyetlen lehetőség, hogy megismerjelek Téged, Felséges Isten: a
karácsonyi gyermek érkezése. Annyira szeretted ezt a világot, hogy emberi testet
öltöttél érette. Annyira megszántad a bűneiben gyötrődő embert, hogy Fiadat
küldötted megmentésére. Törékeny emberi formát vett föl, kicsiny gyermekként
jött el a földre, szegények közé, hogy szabadító legyen, hazavezessen minket és
meggazdagítson minket.
É
n is gyönge szómmal, kicsiny hitemmel, esendő életemmel
boldogan mondom láthatatlan százezrekkel együtt a magasztaló éneket. Én is
felriadva az én bűneim álmából elindulok, hogy találkozzam Ővele. Esedezem
Hozzád, adj nekem teljes és gazdag karácsonyt. Nem tudok megelégedni azzal,
Atyám, hogy mennyei karok zengenek róla dicsőséget. Nem elég énnekem az,
hogy hívő lelkek tanubizonyságot mondanak arról, hogy megtalálták Őt. Nem elég
nekem, ha boldog szemek tükrében pillantom meg homályosan. Én is arra kérlek,
Atyám, adj nekem találkozást szemtől szembe a Te Szent Fiaddal. Hadd lássam a
hitem szemével olyan bizonyosan, mint ahogy a karácsonyi seregek látták Őt.
Hadd töltse meg az én életemet is az a kimondhatatlan ujjongás, az a világfölötti
békesség, amit azok kaptak, akik Őt megpillantották. Hadd legyen az én arcomon,
az én szeretetemben, az én karácsonyi örömszerzésemben az a fény, amely
azoknak az arcán és életében tündöklött föl, kik az Ő szemébe nézhettek. Hadd
tapasztaljam meg, hogy nem távol tőlem, a mindenség fölött uralkodol és ítélsz,
hanem itt vagy, eljöttél hozzám, engem se vetettél meg és énhozzám is szóltál.
Hadd hirdessem én is, hogy nemcsak teremtő Úr, félelmetes király, szent és
mindenható Isten vagy, hanem megváltó Isten, aki szerettél engem is, aki azt
akarod, hogy az én életem is áttüzesedjék irántad való szeretettel. Könyörgök
olyan karácsonyért, amelyik nem múlik el holnap, amelyik Veled való állandó
együttlét. Hadd találjalak meg, földreszállott örök szeretet, s hadd legyen az életem
Veled való állandó közösség.
E
zt a karácsonyt add ennek a kereső, fázó világnak. Hadd fogadja
be a kicsiny bethlehemi hajlék azt a millió és millió lelket, aki a mai napon Őt
keresi. Gazdagok hadd érezzék szegénységüket, a Te kiáradó kegyelmed
gazdagsága mellett. A szegényeket gazdagítsd meg a Te legnagyobb ajándékoddal.
Add Krisztust mindnyájunknak. Ámen.
Muraközy Gyula
1
61. énekünk egyik legszebb, ízig-vérig evangélikus darabja
énekeskönyvünknek. Dallamát Johann Sebastian Bach /1685-1750/ írta, a német
barokk /vagy inkább az egész zenetörténet/ legnagyobb zeneszerzője, szövege,
Gerhardt Pál, szintén német, lutheránus költő tollából származik. Mindkét szerző
élete élő hitről, Istennek elkötelezett szolgálatról tanúskodik. Olvassuk el az ének
szövegét!
J
. S. Bachról büszkén szoktuk emlegetni, hogy 38 éves korától a
lipcsei Tamás templom orgonistája volt, a város lutheráns templomainak
zeneigazgatója. Az volt a legfontosabb feladata, hogy hétről hétre ellássa az
istentiszteleteket zenével. Szinte minden vasárnap teljesen új művekkel várta a
gyülekezetet, és zenéjének minden esetben mondanivalója volt, az igét akarta
hirdetni. Úgy, ahogy 200 évvel előtte a zenekedvelő reformátor megfogalmazta:
“Isten a zene által is hirdeti az evangéliumot.”
A
z evangélikus egyházi énekeket hagyományosan koráloknak
nevezzük. Bach kiapadhatatlan ötletességgel, átgondoltsággal nyúlt a korálokhoz,
s mint legfőbb tevékenységét művelve, fáradhatatlanul ontja a legkülönfélébb
korálfeldolgozásokat. Orgonaművek – korálelőjátékok, fantáziák; kórusművek –
motetták, kantáták (szólóhangokra, kórusra, zenekarra); és a passiókban is fontos
helyet tölt be a korál, a gyülekezet jelenlétét hangsúlyozva a drámai történetben.
A korálharmonizálás legegyszerübb módja a négyszólamú /szoprán-alt-tenor-
basszus szólamokba rendezett/, a szopránban vezetett dallammal együtthaladó
kíséret. Ebben a formában Bach minden általa ismert egyházi népéneket
megkomponált, egy dallamot többféleképpen is, aminek a szöveg értelmezése,
kifejezése tekintetében is jelentősége van.
A
z Ím jászlad mellett térdelek kezdetű karácsonyi korál Bach saját
dallama. A barokk formaalakítás igen kicsiben, egyszerűen, mégis bámulatos
tömörséggel, szépséggel tárul elénk. Szembetűnő itt is, a zene kifejező egysége a
szöveggel. Figyeljük meg, milyen tökéletesen harmonizálnak a zenei mozzanatok a
szöveg tartalmával! Felívelő motívummal indít, lágy, érzelmes dallamvezetés,
hangnem /-Ím jászlad mellett térdelek/, a második motívumban ünnepélyes, fényes
hangúra nyílik /-ó, Jézus, üdvösségem./. Az ismétlés után folytatódik a dúros,
vidám, és lelkes /v. lelkendező/ hangvétel /-a szívem, lelkem, életem, ó fogadd
tőlem kedvesen/, majd az utolsó sor emelkedett, mintegy szívből fakadó dallammal
zár/-Ne szolgáljon, csak téged./(,és ezzel a jellegzetes barokk motívummal
visszatér a kezdősor hangnemébe.) Hiábavaló próbálkozás a zenét szavakba
“önteni”! Inkább énekeljük el!
M
indig nagy hatással voltak rám a Bach korálok. Egy csepp
tökéletes zene és benne az evangélium.
Fűke Veronika
Karácsonyi imádság
Document Outline
Elfelejtett jelszó?
2003december