Családi kassza 2007

Családi kassza 2007.pdf — PDF document, 91Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image
3. Mivel az előző két ajánlással gyülekezetünk tagjai közül csak kevesen
élnek, presbitériumunk megállapította a minimális járulék összegét. Ez keresők
esetében évi 5.000,-Ft, nyugdíjasok számára 3.000,-Ft. Ennél természetesen szabad
többet fizetni – és kérjük is Önt erre – de ennyit ma, 2007-ben feltétlenül
elvárhatónak tartunk. (Kivéve a valóban a szegénységi küszöb alatt élő testvéreket
– bár ilyenekről alig van tudomásom.)
Hogy a mimimálösszegen felül mennyit fizet be egyházfenntartói járulék címen –
Önre bízzuk. Legyen őszinte, tegye össze a kezét, kérdezze meg Istentől: „Uram,
mennyit akarsz, hogy fizessek? Mennyi lenne méltányos? Mennyit kaptam –
kapok a gyülekezettől? És Tőled, Istenem?” Aztán meg döntsön. Jó szívvel.
A befizetést szeretnénk segíteni azzal, hogy többféle módot is kínálunk.
Először is: örömmel vesszük a személyes befizetést. Ezt gyülekezeti alkalmakon,
vagy a járulék beszedését korábban is végző testvérek felkeresésekor teheti meg.
Másodszor: levelünkhöz gyülekezetünk számlaszámával ellátott csekket
mellékeltünk. A csekkre a befizető nevét, valamint a befizetett összeget és annak
jogcímét kell rávezetni, és postán vagy bankban befizetni. Ha egy csekken több
jogcímen is kíván fizetni (pl. adományt és járulékot), a közlemény rovatban
tüntesse fel, milyen arányban kívánja a megosztást. Amennyiben több csekkre van
szüksége, jelezze nekünk, és eljuttatjuk a kívánt példányszámot. Természetesen
elektronikus úton való átutalás is lehetséges.
Javasoljuk végül, hogy éljen a részletekben való befizetés lehetőségével. Ne
hagyja az utolsó pillanatra, karácsonyra a befizetést, amikor már nem a szív
indulata, hanem a szűk lehetőségek szabnak határt.
Adományt ad. Csak úgy, amikor oka van rá. Házassági évforduló, keresztelő,
esküvő, temetés. Vagy csak mert éppen van miből, és örömmel adja jó helyre.
Figyelemmel kíséri a gyülekezet életét, és az éppen időszerű programot (pl.
gyermektábor), vagy eszközvásárlást támogatja céladományával. (Így vásároltunk
a bogárdi kistemplomba szőnyeget, így festettük le a templompadokat Miklóson,
így gyűjtöttük össze a gyülekezeti számítógép megpályázásához szükséges
önrészt, így tartottunk fenn diakóniai-lelkigondozói állást.)
Bízunk benne, hogy a 2008-as Családi Kasszában már biztató
előrelépésről adhatunk számot – az Ön adományainak is köszönhetően. Szeretettel
várjuk továbbra is, vagy első alkalommal evangélikus gyülekezetünk közösségébe.
Erős vár a mi Istenünk!
…..................................................
Bőjtös Attila
gyülekezeti mtárs
0620-824-6760
Sárbogárd, 2007. május 15
Családi Kassza
A Sárbogárd-Sárszentmiklósi
Evangélikus Egyházközség
gazdasági hírlevele
Miért családi kassza?
Evangélikus gyülekezetünk olyan, mint egy család. Ismerjük és számon
tartjuk egymást, közösség épül közöttünk. És mint ahogy egy család tagjai
tisztában vannak azzal, hogy miből él a család, úgy közösségünk tagjainak is kell
tudniuk, hová kerül az a pénz, amit beadnak a „közösbe”.
Mennyi folyik be a kasszába?
Egy családban mindig a fáradságos munkával előteremtett pénz a
legfontosabb bevétel. Lehet számítani esetleges öröklésre, vagy arra, hogy olajat
találunk a kert végiben – de építeni ezekre nem lehet. Gyülekezetünkben ezt a
biztos alapot a tagoktól történő közvetlen befizetések jelentik, amelyek 2006-ban a
következőképpen alakultak:
Egyházfenntartói járulék
310.000,-Ft
Adomány
176.000.-Ft
Perselypénz
391.000,-Ft
Céladomány
194.000,-Ft
Összesen
1.071.000,-Ft
Vannak persze egyéb bevételek is. A gyülekezet bérbe adta kis földjeit évi
18.000,-Ft-ért. Van nagy bevétel is: 750.000,-Ft-os évi kamat! Mielőtt bárki
milliomosoknak gondolná magunkat, hadd hűtsem le a kedélyeket: ez az összeg a
miklósi volt iskolaépületért kapott pénzbeli kártérítés (2004-ben 8,2 mó Ft) és a
miklósi templom felújítására gyűjtött 1,5 mó Ft után járt, amely összegeket nem
élhetjük fel. A kártérítésért kapott összeg például a megépítendő sárbogárdi
gyülekezeti központ induló tőkéje .
Kis családunk igyekszik kihasználni a pályázati lehetőségeket: tavaly
100.000,-ot nyertünk, amelyet az új evangelizációs sorozat, az ÉletMűhely
megrendezésére használtunk fel.
Voltak persze más bevételek is, csak a legfontosabbakat soroltam fel. És
maradt még egy tétel, amely egyszerre örvendetes és szomorú: gyülekezetünk évi
800.000,-Ft-os működési támogatást kap az Országos Egyháztól. Másképpen: a
szüleink támogatják az anyagilag saját lábukon megállni képtelen gyermekeiket –
background image
minket. Ez örvendetes, mert enélkül nem is lehetne helyben lakó gyülekezeti
vezető; ám szomorú is a tény, hogy nem tartjuk el saját magunkat. Célunk az, hogy
néhány év múlva elmondhassuk: anyagilag önálló, önfenntartó családdá váltunk!
És mi nem segítünk senkinek?
De igen. Évente több vasárnapon gyűjtést tartunk, és a bevételt egy
központi alapba küldjük, amelyet az Országos Egyház újra eloszt. Így adunk más
gyülekezetek vagy szolgálatok támogatására: a misszióra, ifjúsági munkára,
nyugdíjas lelkésztestvéreink támogatására, bibliaterjesztésre, szórványgyülekeze-
tek javára, templomépítésre. Tavaly ez az összeg összesen 120.000,-Ft volt. Külön
gyűjtést tartottunk a leégett ágfalvi parókia felújítására. És sok olyan, anyagi
vonatkozású szolgálat is van helyi elesett családok, hátrányos helyzetben élő
hittanosok felé, amelyeket nehéz lenne forintban összeszámolni.
Ám az igazi segítség az, hogy gyülekezetünk egyre markánsabban van
jelen Sárbogárdon és környékén; a várost is érintő programokat szervez és értéket
közvetít; közösséget épít tagjai között; hívja és várja mindazokat, akik a
gyülekezethez tartozónak vallják magukat, vagy éppen közösséget keresnek; végzi
az örömhír üzenetének továbbadását és megélését ebben a kiüresedett,
értékválságban küzdő világban, és az egyedüli segítségre: Jézus Krisztusra mutat.
Ez a legnagyobb szolgálat, ezért vagyunk, ezért létezünk.
De hová megy el a pénz?
Mint minden családnak, nekünk is vannak kiadásaink. Itt van mindjárt a
„rezsi”. Templomainkban nem ingyen ég a villany, a gázművek sem szerelemből
szolgáltat. Istentiszteletekre, bibliaórákra, sok egyéb gyülekezeti alkalomra
épületet kell fűteni, villanyt kell gyújtani, és hát a víz-, csatorna-, és szemétdíj...
Tavaly mindezek 400.000,-Ft-ot emésztettek fel. Épületek biztosítása 50.000,-Ft,
telefon-előfizetés évente ugyanennyi – és még fel sem emeltük a kagylót. (A
közeljövőben költségkímélés miatt megszüntetjük a vonalas telefont.) És még
postaköltség, banki kezelési költség, ilyen és olyan költség... Ugye, ismerős?
És a lelkész fizetése, meg annak törvényes terhei: TB, nyugdíjbiztosítás, EHO (e
három együtt 380.000,-Ft) A gyülekezet gépjárművének benzinköltsége évi
200.000,-Ft. Sok. Persze: szórványhelyzetben vagyunk, hetente többször megjárni
Nagylókot; ingázni Sárbogárd-Sárszentmiklós-Alsótöbörzsök között; most már
Mezőfalván is lelkigondozunk; látogatni; hivatalos utak Fejér-Komárom
területén... Kötelező biztosítás: 30.000,-Ft, javítás-karbantartás 65.000,-Ft. És
mindezek a gyülekezeti kasszát, a „nagycsaládi pénztárcát” terhelik, ám a
létfenntartáshoz, működéshez elengedhetetlenek.
Na és a lelkész mennyit keres?
Sokak számára izgalmas, sokszor titokba burkolózó összeg. Hadd legyen
ez is átlátható! Havi bére a minimálbér: nettó 52.500,-Ft. Ezt a gyülekezet fizeti,
csakúgy, mint a havi 6.000,-Ft-os étkezési hozzájárulást. A gyülekezet a
rezsiköltség felét is téríti. A hitoktatásért az állam fizet óradíjat, ez kb. havi
10.000,-Ft. Az államtól a szórványhelyzet miatt jár havonta az állandóan
bizonytalan sorsú 30.000,-Ft-os kistelepülési támogatás. A lelkész stólát nem
fogad el. Saját gépkocsihasználat után részarányosan beszáll a költségekbe.
És én mit tehetek?
Láttuk tehát, hogy kicsi gyülekezetünkben minden egyes forintnak helye
van. Az általunk végzett lelki munkának anyagi feltételei is vannak, és ennek, ill. a
gyülekezet önfenntartásának megteremtése a család minden tagjának ad tennivalót.
Ennek első és legfontosabb lépése az, hogy a tagoktól származó biztos bevételeket
igyekszünk megerősíteni és stabilizálni. Mit tehet tehát Ön, kedves testvérünk?
Istentiszteleti alkalmon az adakozást a gyülekezetet építő szolgálatnak tekinti,
és meri felmérni az évek óta bedobott pénzösszeg mai értékét, és ehhez mérten –
de még jó szívvel – többet dob a perselybe. Tudom, ez csak úgy lehetséges, ha
Isten megnyitotta a szívet, mert a pénztárca csak azután nyílik.
Az éves egyházfenntartói járulék (ami nem „egyházadó”!) befizetésének
módját és összegét is felülvizsgálja. A beszedést végző testvérek sokszor
kellemetlen tapasztalatokról számoltak be: többszöri visszajárkálás, ígérgetés,
függöny mögül kikukucskálás, aztán csengetésre nincs válasz. Nem az lenne a
természetes, ha minden egyháztag venné a fáradságot, és személyesen behozná az
egyházfenntartói járulékot – hacsak nem ágyhoz kötöttség akadályozza őt ebben?
És hogy mennyit fizessen? Erre több javaslatunk is van:
1. Ha valaki a Biblia hagyományos értékrendjét követi, az tartja magát a
tizedfizetéshez. Vagyis: minden tíz forintból egyet „visszaadok” Istennek
– mivel a másik kilencet is Tőle kaptam. Hála Istennek, van erre példa
gyülekezetünkben is.
2. Országos Egyházunk javaslata ennél sokkal „megengedőbb”: ha valaki
nem vállalja a tized fizetését, az legalább fizetése század részét fizesse.
Vagyis minden száz forintból kilencvenkilencet megtartok és
felhasználok, de egyet visszaadok, hogy a gyülekezet azzal Isten országát
építhesse. Ez 80.000,-Ft-os havi kereset esetén évi 9.600,-Ft járulékot
jelent.
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. december »
december
HKSzeCsPSzoV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31