Füle Lajos: Akkor
Fényben fürdött fenn a Tejút...
A százezer csillag közül
e g y e t l e n e g y hajdan kivált,
kis Betlehem fölött megállt.
A k k o r testté lett az Ige,
népén az Úr megkönyörült.
Gyülekezeti ház szentelése
Előző számunkban már előre hírt
adtunk a lélekemelő eseményről, most
képpel gazdagítjuk az emlékezést!
Születésnapi templombúcsúztató
November 10-én utoljára csendült fel
az Erős vár a mi Istenünk kezdetű
énekünk a Posta utcai kis templom-
ban. Arra emlékezve gyűltünk össze,
hogy éppen 60 esztendővel ezelőtt,
ugyanezen a napon ugyanezt az
éneket énekelték templomépítő eleink
– az „istenháza” szentelésén.
Igen, az egykori kovácsműhelyből lett
templom éppen hatvan esztendeig
adott otthont a sárbogárdi evangéli-
kusok gyülekezetének. Hála még ma
is élő, a régi templomszentelőn még
fiatal lányként részt vevő
testvérünknek, személyes emlékek is
megelevenedtek a régi eseményről.
Felolvastuk a korabeli ünnepi
közgyűlés jegyző-
könyvét, valamint
Pálffy Mihály lelkész
feljegyzéseit is. Ezek
révén mi is részeseivé
váltunk az akkor
ünneplőknek.
Azonban nemcsak
születésnapot ünnepel-
ni jöttünk, hanem a
minket
szolgáló
templomot szeretettel
elengedni is. Már
készen áll a Baross utcai új, világos,
tiszta, modern gyülekezeti ház, és
várja, hogy a gyülekezet használja,
éljen benne. És hogy érezzük és
jeképezzük a régi és az új lakhely
közötti lelki folytonosságot, néhány
kedves falidíszt és az oltár keresztjét
átvittük az új otthonba. Ott várt már
minket a régi olvasóállvány is, így
sok minden emlékeztet minket az
elmúlt évekre, évtizedekre.
Hálásak voltunk és vagyunk
Urunknak, hogy akkor is és most is
gondoskodott arról, hogy gyülekezete
a neki szentelt templomban dicsér-
hesse őt.
Adventi mézeskalács sütés
November utolsó szombatján adventi
mézeskalács sütésre hívtuk hittano-
sainkat. A sárszentmiklósi közösségi
házban minden feltétel adott volt:
fűtött helyiség, felnőttek által
előkészített alapanyagok, eszközök; a
kiskonyhában sütő. A gyermekek
pedig nagy örömmel éltek velük, és
így születtek a mézeskalács formák:
csillagok, harangok, szívek és egyéb
karácsonyfára illő díszek. Csak éppen
olyan szemet-gyomrot vonzóra
sikerültek, hogy sok közülük meg sem
érte a karácsonyt: valamelyik
résztvevő elfogyasztotta. De azért
maradt hazavinni való is!
Úrvacsora – adventi sorozat
Keresztyén hitéletünk egyik alappillé-
re az, hogy úrvacsorát veszünk. A
Jézus Krisztus által elrendelt szentség
olyan mély titkokat rejt, amit az
emberi értelem nem, csak a hit ismer
fel, örvendezik felette és él belőle.
Mégis: tanulnunk lehet és kell az
úrvacsoráról, hogy vételében még
gazdagabb legyen a találkozás
élménye Krisztus és közöttünk. Ezért
választottuk a december 14-16 közötti
HÍRLEVÉL
2009. Karácsony
HÍRLEVÉL
Sárbogárd-Sárszentmiklósi
Evangélikus Egyházközség
2009. Karácsony
Hírek
A lényeg
adventi sorozatunk témájául az
úrvacsorát,
hogy
meghívott
evangélikus lelkészek: Fehér Károly,
Véghelyi Antal és Ittzés István e témát
körüljáró igehirdetéseit hallgassuk
meg. A háromestés sorozat legfonto-
sabb gondolatait a Hírlevél Úrvacsora
rovatában szeretném közkinccsé
tenni.
Gyermekkarácsony
A Hírlevél kézhezvétele idejével
szinte egy időben zajlott, illetve zajlik
hittanosaink
gyermekkarácsonyi
ünneplése. December 19-én Sárbogár-
don, a Baross utcai új gyülekezeti
házban, advent utolsó vasárnapján
pedig Nagylókon gyűlnek össze
gyermekeink, hogy most nem a
szereplés izgalmával, hanem
karácsony örömüzenetét a maguk
nyelvén hallva felszabadultan ünne-
pelhessék Jézus Krisztus születését. A
gyermekkarácsony az „Egy régi
karácsony” címet viseli. Móra Ferenc
egyik régi karácsonyi történetével,
régi énekek felidézésével hittanosaink
azt tanulhatják meg, hogy szüleik,
nagyszüleik, őseik életében is milyen
különleges alkalmat jelentett
karácsony. Egykor majd az ő
feladatuk lesz, hogy gyermekeiknek
továbbadják karácsony történetét. Az
együttlétből a játék, vetélkedő, és
szeretetvendégség sem maradhat ki.
Ökumenikus imahét
Bár jövő évi
esemény,
a
karácsonyi
ünnepkör után
már nagyon
hamar elérkezik
a 2010-es öku-
menikus imahét.
Szeretnénk
testvéregyházainkkal
együtt ünnepelni Krisztushoz
tartozásunkat, és könyörögni azért,
hogy meg is éljük a benne lévő
egységet. Az imahét bibliai főtémája:
Ti vagytok erre a tanúk. Lukács
evangéliuma 24. fejezetének alapján.
A gyülekezeti ház szentelése óta eltelt
alig több, mint másfél hónap alatt is
szembetűnő az építkezés-szépítkezés
jelei az épületen és azon belül. A
sokáig állványzattal körbebástyázott
torony a nemesvakolattal elnyerte
végleges színét. Napos időben már
messziről világító, halvány tojáshéj
színű falaival és a kék ég hátterével
impozáns látványt nyújt. Sokan
kérdezik: lesz-e harang, lesz-e
toronysisak? Nos, a terv nem tartal-
maz sisakot, és ez nem a
befejezetlenség érzetét kelti első
renden, hanem az egész koncepcióba
illeszkedését: az erős várat megjelení-
tő, keskeny, lőrésszerű ablakok a
zömök toronnyal így szólaltatja meg
az evangélikusok ősi köszönését:
Erős vár a mi Istenünk! A harang sem
szerepel még a terveinkben, de a
gyülekezet elhatározásától függően
később „lakót” is költöztethetünk a
toronyba.
Lassanként a „vár” kapuja, azaz
bejárati ajtaja is elkészül, előtte a
lépcsőkkel. Az udvaron hamarosan
elkezdődik a parkolóhelyek kialakí-
tása. Belül pedig a szenteléskor még
híján lévő belső ajtók is nyílnak-
csukódnak, a terem hatalmas
üvegablakain ízléses függöny
szolgáltat némi diszkréciót a kívülről
bepillantó, fürkésző szemek elől. A
falakon pedig a Posta utcai kis
templomból „átmentett” faragott
falitáblák teszik még bensőségesebbé
az istentiszteleteket és egyéb
alkalmakat.
Hamarosan befejődnek az idei
munkálatok, a beköszöntött fagy már
nem engedi meg a folytatást. Mi
azonban nem készülünk téli álomra:
szeretnénk a hideg időben is
melegséget nyerni a falakon belüli
testvéri közösség szeretetéből,
amelyet szüntelenül táplál Urunk
kegyelméből. Szeretnénk élni abban,
abból, ami van, gondozni az újat, és
lelkileg erősödni, erőt gyűjteni a
folytatáshoz is. Mert tavasszal
szeretnénk folytatni az építkezést a
következő ütemmel: a félkész előtér
befejezésével, az épület még hiányzó
kőburkolatának felhelyezésével, a
kertrendezéssel, a végleges kerítés
elkészítésével. És már most tudjuk,
hogy Evangélikus Egyházunk
költségvetése – amelyből a
folytatáshoz anyagi támogatást
remélünk – jövőre még szűkösebb
lesz. Ne felejtsük el azonban mindazt
a csodát, ami eddig történt: a
gazdasági válság kellős közepén épült
Sárbogárdon evangélikus gyülekezeti
ház. Tanuljunk meg újra imádkozni,
hogy az elkezdett munka
folytatódhassék, és az előtér és majd a
templom elkészülésével tervünk
valósággá válhasson.
A hírekben már említett adventi
igehirdetés sorozat néhány megszív-
lelendő gondolatát gyűjtöttem össze.
Jó, ha végiggondoljuk ezeket minden
úrvacsoravétel előtt!
Jézus nem egyszerűen beleilleszkedett
az ősi zsidó páskavacsora rendjébe,
hanem addig el nem képzelhető újat
hozott: az évről-évre várt Messiás
számára félretett, de aztán a még meg
nem érkezését kifejezve eltett
kenyeret veszi a kezébe, töri meg,
adja tanítványainak, és erről mondja:
„Ez az én testem, amely értetek
adatik. Eljött tehát az, akit az ősi
páskavacsoránál is régóta vártak: a
megváltó, a Messiás, a Krisztus, és
íme: önmagát adja kenyérben és
borban.
HÍRLEVÉL
2009. Karácsony
Események
Tovább építkezünk!
Úrvacsora
(Úrvacsora folytatása)
A kenyér és a bor a szereztetési Igék
elhangzása után sem változnak át,
nem szűnnek meg földi anyagokból
lenni. Azonban az történik, mint ami
karácsonykor, amikor Isten örök Igéje
testet öltött Szűz Mária méhében,
hogy emberként szülessék a világra;
az úrvacsorában a Krisztus Igéje ölt
testet a kenyérben és borban. Vagyis
nem a föld elemeiből, a kenyérből és
a borból jön létre a mennyei valóság,
Krisztus teste és vére, mert ez valóban
lehetetlen, hanem a mennyei valóság,
Krisztus teste és vére ölt alakot a föld
elemeiben, a kenyérben és a borban.
Az úrvacsorában tehát nem alulról
fölfelé van a közlekedés, hanem
éppen fordítva, mint a Szentírásban
mindig: fölülről lefelé.
A kenyérben és borban nemcsak
Krisztus teste és vére van jelen mint
kenyér és bor, hanem maga Krisztus
is, teste és vére által, valóságosan
jelen van az úrvacsorában. Ezért van
hitvallás értéke annak, ha az
úrvacsorát ősi keresztyén hagyomány
szerint térden állva vesszük, ezzel a
testtartással is kifejezve Krisztus
valóságos jelenlétébe vetett hitünket.
Luther szerint mindent Krisztus tesz
az úrvacsorában. Az úrvacsora
liturgiáját végző lelkész valójában
nem csinál semmit. A lelkész csak
eszköz, nem az ő hatalma hozza le
Krisztust az oltárra a szerzési Igék
elmondásakor! Az úrvacsora olyan
vendégség – mondja Luther – ahol
„Krisztus a házigazda, Krisztus a
szakács, Krisztus a pincér, és Krisztus
maga az étel és az ital.”
Jézus Krisztus jelen időben mondja:
„Ha nem eszitek az Emberfiának
testét és nem isszátok vérét, nincsen
élet bennetek!” Most nincs! „Bár
lélegeztek és dobog a szívetek: ha én
nem vagyok bennetek, ha velem nem
vagytok közösségben, nincs bennetek
élet, és ha nem vagytok énbennem,
nem vagytok életben! De ha most
közösségben vagytok velem, ha most
bennetek lakom, ha most énbennem
vagytok, akkor életben vagytok, és a
halál ezen nem tud változtatni, mert
az élet – miként föltámadásom
bizonyítja – elmúlhatatlan.”
Az úrvacsorában a megöletett, de
feltámadt Bárány lép be az életünkbe,
és részesít bennünket győzelmében –
de szigorúan csak hitben. „Annyira a
tied, amennyire hiszed!” - mondja
Luther.
Az úrvacsoravétel előtti önvizsgálat-
kor nem elsősorban a bűneinket kell
számba venni. A hívő ember tudja: ő
bűnös! Sokkal inkább arra hívja fel
Pál apostol a figyelmet az
önvizsgálatra hívással, hogy vizsgál-
juk meg: valóban hisszük-e erősen,
hogy Krisztus azt adja nekünk e
szentségben, amit ígért: testét és
vérét, és vele együtt bűneink
bocsánatát. Más szóval azt kell
megvizsgálnunk, hogy hitünkkel
valóban rávetettük-e bűneinket Isten
megfeszített Bárányára, hogy az
úrvacsorában
hozzánk
jövő
Krisztustól valóban azt várjuk-e, hogy
bűneinktől szabadítson meg, és ne
csak bűneink következményétől, a
haláltól és más örök és ideig való
büntetéstől!
Ha nem vagyunk készek a bűneink
elleni harcot Krisztus erejével
felvenni, akkor bizony jobban
tesszük, ha távol maradunk az
úrvacsorától, nehogy ítéletet együnk
és igyunk magunknak.
Manapság rendkívül színes az
újságok, magazinok, folyóiratok
palettája. Hadd ajánljunk mindenki
figyelmébe egy igényes, értékközve-
títő, keresztyén kiadványt, a Family
magazint. Váraljainé Melis Orsolya
írása.
Family Családi és Párkapcsolati
magazin
Miért van az, hogy napjainkban egyre
gyakrabban, szinte tömegesen sétál-
nak bele az emberek a hűtlenség
csapdájába?
Pedig való igaz: senki sem vágyik
családja tönkretételére, házastársa
szívének összetörésére, gyermekei
életre szóló megsebzésére. A válasz
kulcsát egy általános, az egész
természet működésére jellemző
törvényszerűségben látom: a kóroko-
zók a legyengült, alacsony ellenálló-
képességű szervezetben okoznak
betegséget. A mai házasságok jelentős
része ilyen. Nem a pillanatnyi
viharokról, mosolyszünetekről van
szó. Nagyon sok házasság kiszárad,
mint az aszály idején rendszeresen
nem öntözött kert. A házasságot
ugyanis nem elég megkötni, gondozni
is kell. Konfliktusainkat meg kell
beszélni, félreértéseket tisztázni kell,
egymás szempontjait, gondolkodás-
módját meg kell ismerni és érteni, a
bántásokat meg kell bocsátani.A
kapcsolatot táplálni kell. Ezen a
területen kíván segítséget nyújtani a
magazin tanácsadói testülete és
szerkesztői csapata. Azt sugározzák,
hogy családban , házasságban élni jó
dolog, még akkor is, ha időnként
nehézségeink adódnak egyik vagy
másik terén. Tapasztalt szerzőik
empatikus
szeretettel,
kellő
szaktudással felvértezve kalauzolják
olvasóikat a családi élet megannyi
színterén. A magazin rendszeres
rovatai: Kettesben; Családban;
Gyerekszoba; SüssFelNap! Családmű-
hely; Mélybenéző; Apa-kép-írás;
Kitekintő; Konyhafortélyok.
Megjelenik negyedévente. Előfizetési
díj egy évre: 2370 Ft. Megrendelési
cím: Harmat Kiadó Budapest 1519,
Pf.:477.
Honlap cím: http://www.family.hu
Bár még nem fogytak el az óesztendő
napjai, emberi számítás szerint a
következő statisztikával zárhatjuk az
évet:
Megkereszteltük Szabó Fanni és
Bőjtös Bertalan Attila kistestvéreinket
csecsemő korukban, Répási Eszter és
Répási Anna testvérkéinket kisgye-
rmek korban. Istenünk ébresszen
bennük tudatos, hitbéli ragaszkodást
– válaszul az Ő kimondhatatlan
szeretetére.
Eltemettük özv. Kovács Józsefné sz.
Tömböly Margit testvérünket 82, özv.
Dezső Jánosné sz. Marth Jolán
testvérünket 81 esztendős korában.
Könyörülő Urunk irgalmazzon
elhunytakon és gyászolókon egya-
ránt.
HÍRLEVÉL
2009. Karácsony
Ajánló
Érkezők és távozók
Karácsonyi ünnepkör
istentiszteleti rendje
Sárbo-
gárd
Sárszent-
miklós
Nagy-
lók
Karácsony este
(dec.24.)
15.30
17.00
-
Karácsony
ünnepe* (dec. 25.)
09.00
10.30
-
Karácsony 2.
napja (dec. 26.)
09.00
10.30
15.00
Karácsony
utáni vasárnap
(dec. 27.)
09.00
10.30
15.00
Óév este (dec. 31.)
16.30
18.00
15.00
Újév (jan. 1.)
9.00
10.30
-
Vízkereszt
ünnepe (jan.6.)
15.30
17.00
* úrvacsorás istentisztelet
Túrmezei Erzsébet: Glória! Glória!
Mi lenne, mi lenne,
ha angyalének, örömhír nem zengne,
ha az a kicsiny jászol Betlehemben
nem várna engem?!
Sötétség... sötétség...
Vak éjszaka! A Hajnalcsillag késnék.
Láng se égne, hogy szívem melegítse,
fényre derítse!
Kárhozat, kárhozat!
Roskadva vinném keserű átkomat.
Vergődnék nyomorult halálraváltan
gonosz hínárban.
Glória! Glória!
Van kiben békességet találnia,
életet, fényt bűnös, sötét szívemnek!
Vár az a Gyermek!
Glória! Glória!
Testté lett Ige, Jézus, Isten Fia,
minden az enyém, mert megtaláltalak.
Téged áldalak.
Békesség! Békesség!
Ragyogó hajnal, sugárzó fényesség,
mióta szívem Teveled van tele!
Élet reggele!
HÍRLEVÉL
2009. Karácsony
Figyelem!
Gyülekezetünk
honlapja
megújult! Rajta nyomon
követhetők a sárbogárdi építkezés
jegyzetekkel,
képekkel
kiegészítve, képes beszámolók a
legfrissebb hírekről, tudakozódni
lehet a közeljövő eseményeiről,
és még sok egyéb is
megtalálható.
Dicsőség!
Kedves Testvérek!
Szeretettel köszönjük, és továbbra is
várjuk adományaikat személyesen,
banki átutalással, vagy a mellékelt
csekkszelvényen keresztül. Kérjük,
a „megjegyzés” rovatban tüntessék
fel a befizetés jogcímét (adomány,
egyházfenntartói járulék, stb).
Gyülekezetünk bankszámla-száma:
10402946-00013533-00000005
Vasárnapi istentisztelet
Sárbogárd (Baross u.2.) 09.00
Sárszentmiklós(Közt.u.200.) 10.30
Nagylók (ref. templom, hónap
páros vasárnap 15.00)
Mezőfalva (ref. imaház, hónap 3.
vasárnap 14.00)
Rendszeres alkalmak
Férfikör: kedd 18.00
Sárszentmiklós (kéthetenként)
Asszonykör: kedd 17.00 Sárbogárd
(kéthetenként)
Énekkar: tavasszal folytatódik
Baba-mama klub: kedd 9.00
Sárbogárd (kéthetenként)
Bibliaórák: csütörtök 16.00
Nagylók; péntek 15.30 Ref. Id.
Otthona
Imakör: szerda 17.30
Fafaragó klub: tavasszal
folytatódik
Gyöngyhalászat: péntek 18.00
Sárszentmiklós (kéthetenként)
Gitársuli: kedd 16.45 (kicsiknek),
péntek 16.45 (nagyoknak)
Hittan
Kipp-Kopp Óvoda: péntek 9.00
Nagylóki Óvoda:péntek 11.00
Mészöly G. Ált. Isk.: hétfő 11.50
(1.o.); kedd 11.50 (2-3.o.)
Szent István Ált. Isk:szerda 12.50
Sárszentmiklósi Ált. Isk: szerda
12.00 (alsós); csütörtök 12.45
(felsős)
Nagylóki Ált. Isk: péntek 11.50
(1.o.); 12.40 (3-4.o.)
Kossuth Zs. Ált. Isk: péntek 14.10
Petőfi S. Gimn.: kedd 09.00
(12.o.); csütörtök 14.00 (7-9.o.)
Minden kedves Olvasónknak
áldott, békességes,
szeretetben gazdag
karácsonyi ünnepeket és
boldog újesztendőt kívánnak
a lap munkatársai és a
Hírlevél szerkesztője!
Sárbogárd-Sárszentmiklósi
Evangélikus Egyházközség
700 Sárbogárd, Posta u. 5.
http://sarbogard.lutheran.hu
Bőjtös Attila gyülekezeti mtárs
0620-824-6760
Attila.Bojtos@lutheran.hu
Vajon más-e a karácsony mai
megünneplése, mint volt mondjuk fél
évszázaddal ezelőtt? Akik mindkettőt
ismerik, bizonyára meg tudják vála-
szolni a kérdést. Hittanos gyermeke-
ket kérdeztem meg arról, hogy miért
szeretik karácsonyt, hogyan ünneplik
meg Krisztus születését.
„Azért szeretem karácsonyt, mert
jobb adni, mint kapni. Együtt van a
család, és mert megszületett a
kisded.” (Gazsó Anna 2.o)
„Én azért, mert én is díszíthetem a
fát, és mert együtt van a család.
Finomak az ételek, és nagyon jó
érzés, amikor látom a családtagjai-
mon, hogy boldogok és vidámak. És
mert nagyon szép ajándékokat
kapok.” (Bán Lúcia, 4.o)
„Azért, mert akkor mindenki boldog,
meg szeretek karácsonyfát díszíteni,
meg szeretem, ha másokat meg tudok
lepni. Meg hát akkor született Jézus!
Szeretek mézeskalácsot stb. sütni-
főzni.” (Tóth Nikolett 4.o)
„Mert a család együtt van és
mindenki boldog. Mert apa is itthon
van.” (Oszlánczi János 3.o)
„Mert a kis Jézus szülinapja. A család
együtt van. Ajándékot kapok. Elme-
gyek istentiszteletre. (Rehány Tamás
3.o)
„Elmegyünk a mamához, és kb.
húszan vagyunk. A Jézuska szokott
énekelni, és amikor vége van,
kiosztjuk az ajándékokat. Én is
szoktam segíteni.” (Ambrózi Miklós
3.o)
Karácsonyi emlékek
Akinek ajándékként sok évtized van
az emlékeiben, többször feltűnik a
gondoltaiban a karácsonyi esték
hangulata.
A kisgyerekkor a titokzatos
várakozás: ugyan milyen ajándék lesz
a fa alatt? A felnőtt életében már az
ünnep várása. A kis Jézus születésé-
nek az ünnepe, és annak, hogy mivel
is ajándékozzam meg szeretteimet?
Gyerekkoromban sok szeretetben volt
részem. Most is elcsodálkozom a
plafonig érő karácsonyfa emlegetésén.
Nálunk nem a fa mérete volt a lényeg,
hanem a szeretet kinyilvánítása: a
kevés pénzből megoldani a szülők
részéről az ajándékozást.
Édesanyám éjszaka készítette el a
meglepetést, amikor mi gyerekek már
aludtunk. Egy alkalommal pólyát
varrt egy kisbabának, teljes párna és
paplannal együtt. Hófehér habos-
csipkés csoda volt. Bölcsőt pedig a fiú
unokatestvérem készített hozzá. A
kedves játékaimmal még a kislány
unokáim is játszottak. Könyv és
társasjáték mindig szerepelt az
ajándékok között. A mai drága
ajándékok még nem voltak az üzletek
kínálatában.
Utána jött a háború. 1944. december
6-án értek ide az orosz csapatok.
Karácsonyra vásárolni semmit sem
lehetett. Fenyőfa helyett egy nagyon
szép leandert díszítettünk fel.
Szaloncukor szintén házilag készült,
úgy főztük, és selyempapírba
csomagoltuk. A szívünkben a Krisztus
születésének az ünnepe ugyanúgy
megvolt, mint annak előtte.
Istentiszteletet nem lehetett tartani. A
szüleimmel a fa alatt a karácsonyi
énekeket áhítattal énekeltük. Csend
volt, a fegyverek hallgattak. Orosz
katonák voltak hozzánk elszállásolva.
Szüleim vendégül hívták az éppen
otthon tartózkodó fiút az ünnepi
asztalunkhoz. Édesanyám töltött
káposztát készített. Előttem van a fiú
szomorú-kényszeredett arca. Azt
mondta: „Krepkij.” Neki erős volt.
Valóban a honvágy lehetett az, ami
nyomasztotta.
Felnőttként a kicsi gyerekeimre
emlékezve megint egy másik kará-
csonyestére gondolok. Este isten-
tiszteletre mentünk. Hazafelé pedig az
én szüleimhez vacsorára. (Éppen
tegnap említette az egyik fiam a
Nagymama finom kalácsát.) Utána
folytatódott az ünneplés a kicsiny
karácsonyfa alatt énekléssel. Gyönyö-
rű volt látni a kis gyerekeim szemé-
ben az égő gyertyák fényét. Várakozó
örömmel keresték, bontogatták a
névre szóló kicsiny ajándékokat.
Nekünk pedig a legnagyobb ajándék a
Megváltó születése volt.
Áldott ünnepeket kívánva az egész
szeretett gyülekezetemnek:
Szőnyegi Istvánné
Kedves Gyerekek! A lap túloldalán
karácsonyi rejtvényt találhattok.
Mindkét feladat helyes megfejtésének
beküldőit ajándékkal jutalmazzuk. A
megfejtéseteket legkésőbb decem-
ber 31-ig juttassátok el Bőjtös Attila
bácsihoz. (Telefonon is bemondhatjá-
tok!) Sok sikert!
HÍRLEVÉL
2009. Karácsony
Karácsony –
egykor és ma
Karácsonyi fejtörő
Régi, mai, boldog, szent, játékos Karácsony-
KARÁCSONYI MELLÉKLET
HÍRLEVÉL
2009. Karácsony